Új kiállítás nyílt az első hazai Duna hidunkról Széchenyi István halálának 150. és a Lánchíd forgalomba helyezésének 160. évfordulójára.

"Hídtörténetek - Lánchíd" címmel nyílt kiállítás a Lánchídról a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban. A kiállításon eredeti tervrajzok és tárgyak segítségével új szemszögből ismerhetik meg a látogatók hazánk első állandó Duna hídjának történetét. A kiállítás egyben az idei Széchenyi Emlékév nyitó rendezvénye is, amellyel gróf Széchenyi István halálának 150.

az intézmény honlapja alapján:

Kik és mikor alapították meg a Fészek Művészklubot és milyen cél vezérelte őket?

1901. április 6-án a különböző kávéházakban működő művészi asztaltársaságok összefogásával, rendkívüli közgyűlésen 100 művész kimondta a klub megalakítását, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is önerőből megteremtették.

A XIX. század végén a művészeknek különböző kávéházakban volt asztaltársaságuk.

Fiatalok "kalandjai" egy téli hétvégén Budapest belvárosában:

Szombat hajnalban egy születésnapi buliból hazakísértem barátnőmet, majd amikor a Ferenc körútnál leszálltunk az éjszakai járatról, és átsétáltunk a túloldalra, azt láttuk, hogy két gyerek fekszik a földön, többen körülöttük, rendőrség és mentő sehol. Aztán mikor odaértünk, akkor kérdésünkre mondta az egyik sírva, hogy nem hiszi el:

"Kijöttünk a szórakozóhelyről és a gyerek kiáltott egyet örömében, mert jó kedve volt, mindenki jól volt, és ekkor négy messziről láthatóan cigány átfutott a túloldalról, és csak úgy leszúrták őket, majd azt mondták, hogy "na ezeket is leszúrtuk, menjünk", és elfutottak... ilyen ország ez...

Az Aszódi kistérség a M3-as autópályán, illetve a 3. számú főúton érhető el. A kistérség területe 241 km², lakossága a KSH adatai szerint - 2008. január 1-jén - 35 304 fő.

A kistérség területe elsősorban a Galga völgyére koncentrálódik (hét település itt fekszik), míg két település (Kartal és Verseg) attól északra található. A kistérség már nem tartozik a szűkebb értelemben vett agglomerációhoz, de tágabb értelemben, különösen a jó közlekedés miatt oda sorolható.

    A Közép-magyarországi régió

Közép-Magyarország régiója a települések környezetterhelési szempontjából igen kedvezőtlen helyzetben van.

A pálos rend középkori története a szerencsés forrásadottságoknak köszönhetően viszonylag jól ismert, ám a gazdasági vonatkozású iratokat a kutatás kevésbé hasznosította. F. Romhányi Beatrix a Századok 2007/2. számában a szerzetesek sokrétű, `kapitalisztikus` módszereket sem nélkülöző jövedelmeit elemzi.

A pálosok kolostorai rendelkeztek földbirtokokkal, de az ezeken folytatott gazdálkodás nem jelentett újszerűséget, és azok között a teljes jobbágyfalvaktól az egy-két jobbágytelekig szinte minden megtalálunk.

A tűzoltók szóvivője, Dobson Tibor az MTI-nek Szabó Károly: Flórián, a védőszent című tűzoltóhagyományokat feldolgozó könyvére hivatkozva elmondta: a XIX-XX.

A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a SASFA januári vendége:
SZANISZLÓ FERENC
újságíró,
az EchoTv Világ-Panoráma című műsorának
szerkesztő-műsorvezetője

Az est időpontja: 2010. január 6. szerda este hat óra.
Helyszíne: a Farkasréti Általános Iskola Bp. XI., Érdi út 2.

Címe: "Merre tart a világ, s benne Magyarország?"

Mindenkit szeretettel vár:
a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete
(a belépés díjtalan)

Szaniszló Ferenc

1960.

A Független Újságírók Szövetsége, a Dobogó újság és a Két Hollós Könyvesbolt közös elhatározása volt több mint fél évvel ezelőtt, hogy létre hoz egy olyan televízió csatornát, mely abszolút politika mentes és amely  a magyar értékekre helyezi a hangsúlyt.Az Európai Unió több országában jelen vannak már ehhez hasonló közösségi kezdeményezések. Hazánkban  és régiónkban valószínűleg ez az első.

Ez a terv most testet öltött. Az új televízió neve VEZÉR TV.
Műsorainkban éppúgy megtalálható lesz vers, próza, színház, film, komolyzene és könnyűzene, mint a néptánc, néphagyomány.

Kevesen tudjuk, hogy Budapest egyesítését - Óbudára, Budára és Pestre vonatkoztatva - már Szemere Bertalan, a szabadságharc második magyar miniszterelnöke elrendelte 1849. június 24-én, de rendeletét nem hajtották végre.

Hatvan évvel ezelőtt történt meg csak, a Rákosi-korszak legsötétebb éveiben hogy végül létrehozták Nagy-Budapestet.

A metropolisz második születésnapja így 1950. január elseje is lehetne, bár ezt az évfordulót nem nagyon ünnepli azóta se senki.