Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A pálos rend középkori története a szerencsés forrásadottságoknak köszönhetően viszonylag jól ismert, ám a gazdasági vonatkozású iratokat a kutatás kevésbé hasznosította. F. Romhányi Beatrix a Századok 2007/2. számában a szerzetesek sokrétű, `kapitalisztikus` módszereket sem nélkülöző jövedelmeit elemzi.
A pálosok kolostorai rendelkeztek földbirtokokkal, de az ezeken folytatott gazdálkodás nem jelentett újszerűséget, és azok között a teljes jobbágyfalvaktól az egy-két jobbágytelekig szinte minden megtalálunk. Bizonyos kolostorok kezén jelentékeny birtokok összpontosultak, ezek közé tartozott a budaszentlőrinci főkolostor is. Néhány rendház a majorságokat részben bérmunkával műveltette, illetve a különböző adakozók erdőket is juttattak a remetéknek. A szlavóniai pálos kolostorok mindegyike birtokolt valamilyen jobbágyfalut, a legpoglavai kolostort maga Corvin János herceg látta el jelentős területekkel.
A pilisszentléleki kolostor romjai
|
A városi házak egy része a szőlőhöz és a borkereskedelemhez volt
köthető, nagyobb hányadukat azonban haszonbérbe adták. Különösen Buda
városán belül sikerült kimutatni, hogy az ország különböző pálos
közösségei házakkal rendelkeztek. A klasszikus bérbeadásnak kevés nyoma
van, haszonbérleti szerződéseket azonban már szép számmal találunk az
oklevelek között. A kutatást sokáig félrevezette, hogy az ilyen
ügyleteket is az eladás (venditio) szóval jelölték, pedig erről
egyáltalán nem volt szó, és a bérbeadás összege a ház értékének
elenyésző töredéke lehetett.
A pálosok gazdálkodásában kiemelkedő szerep jutott a szőlőnek, és XXII.
János pápa azt is engedélyezte számukra, hogy a saját maguk által
művelt szőlő után nem kellett dézsmát fizetniük. A 15-16. században
ezért érthető okokból szinte mindegyik kolostor birtokolt szőlőt, és az
oklevelek a hordókról és pincékről is beszámoltak. A szőlők többsége
általában végrendelet útján került a rendhez, ezek közül viszont a
távoli, nehezen művelhető ültetvényeket pénzzé tették. A
szőlőbirtokokban való gyarapodás a bérmunkások számának növeléséhez
vezetett, ez azonban komoly anyagi terhet rótt a kolostorok lakóira. Ha
a szerzetesek maguk nem tudtak érdemben foglalkozni a birtokokkal,
akkor szinte azonnal bérbeadták valakinek.
Malmokkal - az adatok alapján - a kolostorok fele rendelkezett,
amelyeket az oklevelek szerint tartósan birtokoltak, és az sem tűnt
kivételesnek, ha egy-egy rendház akár több ilyen épület fölött
rendelkezett. A szerzetesek fontos jövedelemforrásnak tekintették a
malmokat, többségükben gabonát őröltek. Az oklevelek segítségével fel
lehet vázolni az építmények szerkezetét is: egy-egy malomnak több
kereke is volt. A szerkezetekkel azonban sokszor volt probléma, és a
víz elvezetése miatt a szerzetesek sokszor pereskedtek más malmok
tulajdonosaival.
A szerzetesek étkezésében a hal nagy jelentőséggel bírt, éppen ezért
szinte minden pálos kolostor közelében halastavakat alakítottak ki. Az
iratanyag azonban nem bővelkedik az ezekre vonatkozó adatokban, hiszen
a magányosan álló tó nem jelentett komoly piaci értéket. Azt azonban
sokan feltételezik, hogy a kifogott halakkal a szerzetesek
kereskedhettek, de ez nem lehetett általános. Hasonlóan kevés adat utal
az állattartásra: valószínű, hogy a jószágok inkább a saját
eltartásukat szolgálták, kereskedelmi hasznosításuk nem volt mérvadó.
A szerzetesek ezeken felül egyéb jövedelemre is szert tehettek. A
legjellemzőbb a közvetlen pénzadomány volt, ezeknek összegét a
végrendelkező személye befolyásolta. Néhány közösségnek közvetlen
jövedelmet biztosítottak a vámok, hiszen a pálos rend egyik
legjelentősebb bevétele a sóból származott. Egyes pálos kolostorok
üzletszerű pénzügyi tevékenységet folytattak, a budaszentlőrinci
kolostor például 2000 forint kölcsönt adott Buda városának. A szerződés
értelmében a polgároknak évi 40 forintot kellett visszafizetni, így a
lejárat igencsak hosszú volt.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!