Már nem költöznek annyian az agglomerációba, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, sőt, a folyamatos csökkenés után elkezdett növekedni Budapest lakossága. Azaz sokan visszajönnek, nem mindenkinek vált be a vidéki élet - hangzott el az MR1-Kossuth Rádió egyik műsorában.

Az elmúlt 10-15 évben Budapestről 300 ezren költöztek ki a közeli településekre, elővárosokba - mondta az MR1-Kossuth Rádió Kihívás című műsorában Kocsis János Balázs, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.

Budapest önkormányzati rendszere 

Régi budai városháza

Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű.

Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal.

Budapest számos közterületének megváltozott a neve 2011 tavaszán.

A tíz kerületben 26 közterületre kiterjedő átnevezések legfőbb indoka az volt, hogy „a múlt rendszer által preferált nevek 21 évvel a rendszerváltás után kevéssé elfogadhatók” (jóllehet a Köztársaság tér átnevezését ez nem indokolja).

Az első módosítás a Ferihegyi repülőteret érintette, amelynek neve március 25. óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ezt követte április végén – a jelentősebbek közül említve – a Moszkva térről Széll Kálmán térre, a Köztársaság térről II.

A Fővárosi Közgyűlés 2011. júniusában döntött Budapest új zászlajáról. A Tarlós István által jegyzett előterjesztés szerint az új zászló alapszíne fehér, szegélyét piros-fehér-zöld háromszögek alkotják, közepén Budapest címere helyezkedik el.

Az eddigi Budapest-zászló lecserélésének okát Tarlós István főpolgármester abban jelöli meg, hogy az a román zászlóra emlékeztet.

A 10 millió forintba kerülő zászlócsere oka, hogy Budapest jelenleg is használt lobogója „néhány más zászlóval könnyen összetéveszthető” – derül ki a főpolgármester előterjesztéséből.  A városvezetés célja „olyan arculat megvalósítása, amely a hagyományaira büszke, azokat vállaltan folytató, ugyanakkor a modern szerephelyzet feladataira fölkészült, erőteljes város képét mutatják”.

Na nem ma, régen...

Nemrég kaptam egy könyvet, egész pontosan a Körner Zsuzsa- Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok címűt, melynek ötvenharmadik oldalán olvasható az alábbi idézet 1895. március 3-áról a Budapesti Hírlapból (szó szerint):

A Kossuth Lajos- utca uj ruhája. A Kossuth Lajos- utca nemcsak az egyik legelegánsabb, de egyszersmind legszerencsésebb utcája a Belvárosnak: egyre-másra gyarapszik mindenféle ékességgel

Budapest díszpolgárává avatta a XIV. dalai láma őszentségét Demszky Gábor főpolgármester a budapesti városházán.

Meghatódva adta át a díszpolgári címet a XIV. dalai lámának a főpolgármester.

Demszky Gábor azt mondta, büszke, hogy ő tüntetheti ki politikai és etikai példaképét.

Tendzin Gyaco kezet szorított a teremben lévő több tucat vendég szinte mindegyikével, majd kérte, hogy kapcsolják be a légkondit, mert egy kissé melege volt.

Szeptember 17-én érkezett a dalai láma, a  világ első számú buddhista vallási vezetője Budapestre.

A vallási vezetőt az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és a magyarországi tibeti buddhista szervezetek látja vendégül hazánkban - közölték a szervezők.

A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco hétvégi kétnapos nyilvános tanítására a Budapesti Papp László Sportarénában egy hónappal ezelőtt elkelt mind a 22 400 belépőjegy.

Az 1-es villamossal a jövőben Dél-Budára is át lehet majd utazni, a vonalat a Fehérvári útig hosszabbítják meg. Erről a fővárosi közgyűlés június 3-án hozott döntést, uniós támogatással indul hamarosan a beruházás. Lenne még fejleszteni való a főváros közlekedésében, kétség nem fér hozzá. De mit tervezünk, illetve mit terveznek nekünk? Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve nem számít újdonságnak, több mint egy éves már, de talán érdemes levenni a polcról, és leporolni most, hogy újabb lépésekre került sor.

Legalábbis, ha éppen Budapesten vagyunk.

Kezdjük a központból:

Egész hétvégén Könyvvásár a Vörösmarty téren.

Az  összes jelentős kiadó és könyvterjesztő kirakta az egész teret elfoglaló pavilonsorokba és köré könyveit.

Több írónak, költőnek erre az alkalomra jelentették meg a kiadók a műveiket, melyeket óránként más és más időpontban dedikálnak is, a helyszínen megteremtve az író-olvasó találkozás lehetőségét.

A Hősök terén egy 35 méter magas oszlopon áll egy 5 méter magas szobor. Jobb kezében a magyar koronát, baljában a kettős keresztet emeli magasba. Ő Gábriel arkangyal. Angyalszárny kitárva, testtartásából erő és magabiztosság árad. A szobrot Zala György tervezte és készítette.

Elődeink azonban egészen furcsa neveket aggattak Gábriel szobrára. Hívták Cserebogárnak, alulnézetből látható alakja után – én hiába néztem, nem láttam meg benne a cserebogarat – és hívták Rézangyalnak is, de arról nem szól a fáma, hogy “a rézangyalát” káromkodás hogyan kapcsolódik a Millenniumi emlékmű angyalához.

Horváth Csaba nem is vállalná az őszi megmérettetést, ha nem hinné, hogy visszanyerhető a bizalom. Horváth Csaba szerint a fideszes stratégia nyilvánvalóan arra épít, hogy minden ponton támadja, megkérdőjelezze a főváros elmúlt húsz évét, nekik viszont be kell mutatni, mit tettek az elmúlt években.

Horváth Csaba bízik benne, hogy az emberek odafigyelnek az eredményekre és a szocialisták sokkal jobban fognak szerepelni a választásokon, mint azt a közvélemény-kutatók jelzik.

A főváros fejlesztési stratégiájáról, szükséges szervezeti-szabályozási változásokról vitatkozott a tegnap megrendezett Desztináció Marketing Workshop-on Budapest jelenlegi vezetése és ellenzéke. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint centralizálni kell Budapestet, a Fideszes Ughy Attila szerint egy-másfél éve van a fővárosnak ahhoz, hogy kitalálja az új szervezeti-szabályozási struktúrákat.

Ughy Attila, a Fidesz Fővárosi Frakcójának frakcióvezető-helyettese az Aera által szervezett konferencián elmondta, hogy az elmúlt 20 év az elszalasztott lehetőségekről szólt.

A World March 2009. november 4-én érkezett Budapestre. Ezen a napon illetve az azt megelőző héten Magyarországon számtalan megmozdulás, akció, rendezvény, kiállítás, tévéműsor, rádióműsor, felvonulás, koncert, flashmob, tüntetés, utcabál, fórum, előadás, beszélgetés stb. zajlott az erőszakmentesség és a béke jegyében.

Magyarországi weboldal: www.vilagbekemenet.hu
Nemzetközi weboldal: www.theworldmarch.org (35 nyelven)
További információ: \n info@vilagbekemenet.hu

az intézmény honlapja alapján:

Kik és mikor alapították meg a Fészek Művészklubot és milyen cél vezérelte őket?

1901. április 6-án a különböző kávéházakban működő művészi asztaltársaságok összefogásával, rendkívüli közgyűlésen 100 művész kimondta a klub megalakítását, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is önerőből megteremtették.

A XIX. század végén a művészeknek különböző kávéházakban volt asztaltársaságuk.

Fiatalok "kalandjai" egy téli hétvégén Budapest belvárosában:

Szombat hajnalban egy születésnapi buliból hazakísértem barátnőmet, majd amikor a Ferenc körútnál leszálltunk az éjszakai járatról, és átsétáltunk a túloldalra, azt láttuk, hogy két gyerek fekszik a földön, többen körülöttük, rendőrség és mentő sehol. Aztán mikor odaértünk, akkor kérdésünkre mondta az egyik sírva, hogy nem hiszi el:

"Kijöttünk a szórakozóhelyről és a gyerek kiáltott egyet örömében, mert jó kedve volt, mindenki jól volt, és ekkor négy messziről láthatóan cigány átfutott a túloldalról, és csak úgy leszúrták őket, majd azt mondták, hogy "na ezeket is leszúrtuk, menjünk", és elfutottak... ilyen ország ez...

Kevesen tudjuk, hogy Budapest egyesítését - Óbudára, Budára és Pestre vonatkoztatva - már Szemere Bertalan, a szabadságharc második magyar miniszterelnöke elrendelte 1849. június 24-én, de rendeletét nem hajtották végre.

Hatvan évvel ezelőtt történt meg csak, a Rákosi-korszak legsötétebb éveiben hogy végül létrehozták Nagy-Budapestet.

A metropolisz második születésnapja így 1950. január elseje is lehetne, bár ezt az évfordulót nem nagyon ünnepli azóta se senki.