Az Aszódi kistérség a M3-as autópályán, illetve a 3. számú főúton érhető el. A kistérség területe 241 km², lakossága a KSH adatai szerint - 2008. január 1-jén - 35 304 fő.

 

A kistérség területe elsősorban a Galga völgyére koncentrálódik (hét település itt fekszik), míg két település (Kartal és Verseg) attól északra található. A kistérség már nem tartozik a szűkebb értelemben vett agglomerációhoz, de tágabb értelemben, különösen a jó közlekedés miatt oda sorolható.

A kistérség és települései
 
Az Aszódi statisztikai kistérség 2004 januárjában jött létre, a kistérség központja Aszód, mikro-térségi központ a kistérség másik városa, Tura.
 
A kistérség települései:

Aszód
Bag
Domony

Galgahévíz
Hévízgyörk
Iklad
Kartal
Tura
Verseg

A települések részvételével 2004-ben megalakult az Aszód Kistérségi Fejlesztési Tanács, majd 2005 őszén az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása.
A társulás feladata – a közszolgáltatások szervezése mellett – „a társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és fejlesztések megvalósítása”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aszód címere

 

Megközelíthetőség

A kistérség településeiről 20 percen belül érhető el a térség központja, Aszód. Ez a tény nem csak azt jelzi, hogy a kistérség közúthálózata megfelelő a kistérségi központ kedvező elérésének tekintetében, hanem azt is, hogy a kistérségi központban elérhető (köz)szolgáltatások ennyi idő alatt közelíthetők meg.   30 perces időhatáron belül esik Gödöllő, Dunakeszi, Hatvan, valamivel 30 perc fölött érhető el Vác, Pásztó, Gyöngyös, valamint Budapestnek az M3-as bevezető szakasza. Budapest, valamint az előbbiekben említett települések kedvező elérése különösen fontos, hiszen mind a munkahelyek, mind az ott található intézmények tekintetében meghatározó jelentőségűek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Aszódi kistérség vasúthálózatát a Budapest-Miskolc kétvágányú villamosított vasúti fővonal, illetve az abból kiágazó, Galgamácsán keresztül Vác és Balassagyarmat irányába kapcsolatot teremtő vonal alkotja. A kistérség autóbusz tömegközlekedési szolgáltatója a Volánbusz Rt., amely 32 járattal biztosítja az utazási kapcsolatot részben a főváros felé, részben a körzetközpontok és egyéb települések között. Egyes elővárosi vonalakon (például a Hatvan-Gödöllő-Budapest viszonylaton) akár 5-10 percenként indulnak járatok Budapestre, de a fővároson kívüli környéki központok vonzáskörzetében is nagyobb a járatgyakoriság.

 

 

Domony környéke

 

 

 

Domony, Kartal és Verseg lakosai részére azonban – a településeknek vasúti összeköttetésük nem lévén – a Volánbusz járatai biztosítják egyedüliként a napi utazási, munkába és iskolába járási lehetőséget, a létfontosságú intézmények megközelítését. Az ingázók szállításában fontos szerepet játszanak a térség nagyvállalatai által működtetett különjáratok is, melyek saját munkavállalóik utaztatását hivatottak biztosítani.

Demográfiai helyzet

A települések lélekszáma:

 

•         Tura                       8051 fő

•         Aszód                    6088 fő

•         Kartal                     5926 fő

•         Bag                        3934 fő

•         Hévízgyörk            3086 fő

•         Galgahévíz           2550 fő

•         Iklad                      2153 fő

•         Domony                2075 fő

•         Verseg                  1441 fő  

 

 

 

 

 

Kisebbségek

 

A kistérség településein a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma a teljes népességen belül a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1081 fő, ami 2% feletti arány (a régióban hasonlóan magas érték a dabasi kistérségben van.)

 

 

 

 

A településenkénti létszámok: Bag 261 fő, Galgahévíz 151 fő, Tura 594 fő. Meglepő, hogy Domonyban mindössze 4 fő vallotta magát romának. A gyakorló szakemberek (pedagógusok, családgondozók) szerint a roma kisebbségiek jóval nagyobb létszámban élnek a településeken, becsült arányuk több településen eléri a 20%-ot.

Cigány kisebbségi önkormányzat működik Turán és Bagon. Ikladon a német nemzetiségűek aránya meghatározó, Aszódon a ruszin nemzeti kisebbség van jelen. Mindkét településen működik a kisebbségi önkormányzat.  

 

A lakónépesség változása  

 

 

Az Aszódi kistérség településein – ellentétben a jellemző magyarországi és közép-magyarországi negatív népesedési tendenciával – az elmúlt 10 évben a lakosságszám változó mértékben, de növekedett, közel 6 %-kal (szemben az országos, illetve a közép-magyarországi átlaggal, de jóval kisebb mértékben, mint a pest megyei átlag).  

 

Ha megfigyeljük az utóbbi 4 év adatait, azt látjuk, hogy Aszódon, Domonyban, Hévízgyörkön, Ikladon és Kartalon a lakosok számában némi emelkedés tapasztalható, míg Bagon stagnálás, Turán a kezdődő csökkenés, Galgahévízen és Versegen némi visszaesés látszik ebben a vonatkozásban. Amennyiben csak a természetes szaporodást vesszük figyelembe, a kistérség településein Aszód és Kartal kivételével negatív az egyenleg, míg a migrációs tendenciák jóval kedvezőbbek.  

 

 

 

 

 

A természetes szaporodás kistérségi egyenlege 1980 óta folyamatosan negatív, a csökkenés mértéke 0,4%-ról közel 4%-ra nőtt. A vándorlási egyenleg (a be- és elvándorlók számának különbsége) 1995-2005 között minden településen pozitív, az odavándorlás a jellemző, ami 20% alatti nagyságrendű.

 

 

 

 

 

 

 

 

A kistérség települései a többnyire budapesti forrású szuburbanizációs kitelepedés nyertesei voltak az elmúlt időszakban.   A lakosságszám növekedésének üteme Aszódon kiegyensúlyozott, Bagon és Ikladon kismértékben emelkedett, a többi településen csökkent, a legnagyobb mértékben Versegen, Domonyban és Kartalon.   A lakosság korösszetételét tekintve nem figyelhető meg lényeges különbség a települések között. A 6 év alattiak aránya a legmagasabb Aszódon és Bagon, a legalacsonyabb Ikladon és Galgahévízen. Az általános iskolás korúak aránya a legmagasabb Kartalon és Turán, a legalacsonyabb Versegen és Galgahévízen. Kartalon és Versegen az átlagosnál valamivel magasabb a munkaképes korú lakosság aránya, Bagon pedig jelentősen alacsonyabb a kistérségi átlagnál. Az időskorúak (60-x) aránya a legalacsonyabb Kartalon, a legmagasabb Galgahévízen.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Foglalkoztatottság  

 

 

 

Foglalkoztatási mutatók - 2001.  

a foglalkoztatottak aránya a teljes lakosságból	36,6%
a foglalkoztatottak aránya a munkaképes korú (15-60 év) lakosságból	57,9%
munkanélküliek aránya	3,3%
inaktívak aránya	33,9%
ebből nyugdíjas, járulékos	28,6%
eltartottak aránya	27,9%
ebből nappali tagozaton tanul	17,1%

 

 

A 2001-es adatok szerint a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népesség arányában jellemzően 55-60% közötti, Aszódon 55% feletti, Galgahévízen és Turán 40-45% közötti. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között jellemzően alig 2%- os, Versegen és Turán 5-10% közötti, Galgahévízen 10% feletti.
Az iparban – építőiparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottak között Galgahévízen 25% alatti, Aszódon és Hévízgyörkön 25-35% közötti, Bagon és Turán 35-45% közötti, Versegen, Kartalon, Ikladon és Domonyban 45% feletti. A szolgáltatási ágazatokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottak között alacsony, jellemzően 15-20% közötti. Ebben a kistérségben is karakteresen mutatkozik a hazai munkaerőpiac jellemzője, mely szerint egyszerre alacsony a munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű a foglalkoztatottság.  

 

 

A foglalkoztatottak közül

 

 

vezető, értelmiségi	12,8%
szellemi	17,1%
szolgáltatásban	17,7%
mezőgazdaságban	1,9%
iparban, építőiparban	39,4%
egyéb	11,1%

     A foglalkoztatottak közül

helyben foglalkoztatott	36,4%
másutt foglalkozatott (eljáró)	63,6%
(ebből megyén belül	45,9%
megyén kívül)	54,1%

 

 

 

A más településre dolgozni eljárók aránya az összes foglalkoztatott között:

-         Aszódon 50% alatti,

-         Ikladon, Galgahévízen és Turán 50-70% közötti,

-         Versegen, Kartalon, Domonyban, Bagon és Hévízgyörkön 70% feletti.

 

 

  A 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma:

 

-          Ikladon és Domonyban 120 fő feletti,

-          Galgahévízen és Turán 80-100 fő közötti,

-          a többi településen 100-120 fő közötti.

 

 

  A háztartások 38%-ában nincs egy foglalkoztatott sem (Galgahévízen 46,8%, Domonyban 29%), a háztartások 34%-ában az eltartottakon kívül csak inaktív kereső van (Galgahévízen 43,7%, Domonyban 24,8%), egy foglalkoztatott van a háztartások 29%-ában, kettő vagy több foglalkoztatott van a háztartások 33%-ában (Domonyban 40,7%, Galgahévízen 26,3%).

 

 

 

 

 

 

 

A foglalkoztatott nők aránya az összes foglalkoztatott között jellemzően 40-45%.  

 

 

 

A 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma 2001-ben:

 

 

 

 

-          Verseg, Aszód, Iklad, Domony, Hévízgyörk 60-75 fő

-          Kartal, Bag, Galgahévíz, Tura 75-100 fő.  

 

Az eltartott nők aránya az összes eltartott között Kartalon, Aszódon, Ikladon és Domonyban 50% alatt van, a többi településen 50-55% között.

 

 

 

 

 

 

 

A munkanélküliek  

 

A munkanélküliek 70%-a végzettség szerint 8 általánost, illetve legfeljebb szakmunkásképzőt végzett. Kivételt képez Aszód, ahol ez az arány  50%, és a munkanélküliek közel 20% -a érettségizett.

 

 

 

 

 

A munkanélküliek csoportja életkor szerint - kistérségi szinten - 36-45 éves, Turán jellemzően 26-35 évesek, Aszódon pedig 21-25 évesek, tehát többnyire a pályakezdők közé tartoznak.

 

 

 

 

 

 

 

A statisztikai adatok jelzik, hogy a foglalkoztatottak száma kismértékben növekedett, amely a foglalkoztatási ráta 7%-os emelkedését eredményezte (az aktív korú népességre számítva) 2002 és 2006. között. A nyilvántartott munkanélküliek száma, így a teljes népességre vonatkozó munkanélküliségi ráta emelkedett, az aktív népességhez viszonyított arányuk azonban 2007. nyarán-telén 2,8 -3%, ami alig 50%-a az országos adatoknak, ugyanakkor magasabb a régiós átlagnál.

 

 

 

A települések ellátottsági adatai:

 

Aszód

 

Bag

 

Domony

 

Galgahévíz

 

Hévízgyörk

 

Iklad

 

Kartal

 

Tura

 

Verseg  

 

 

A kistérség gazdasága  

 

A kistérség gazdasági struktúrájában az alacsony hozzáadott értéket előállító és alacsony jövedelemtermelő képességű ágazatok jelentősebb súlya figyelhető meg. A térség fejlődését dinamizáló, versenyképes, erős piaci pozíciójú vállalkozók köre nem elég tág, kialakult azonban egy fejlődőképes, folyamatos beruházásokat megvalósító, életképes helyi vállalkozói réteg. Az építőipar mellett a fémipar, gépipar, valamint a fa- és papíripar a térség fontosabb iparágazatai.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A térség ipara elsősorban a városokra, valamint egy-két településre – Iklad, Bag és Kartal – koncentrálódik. Aszódon az ipari tevékenységek közül a gép-, járműipar, építőipar, illetve fémipar jelentősebb. Turán a gépipar rendelkezik nagyobb kapacitásokkal, Ikladon az építőipar, fém-, és gumiipar, Kartalon az építőipar, a faipar, és a bútoripar, míg Bagon szintén az építőipar jelentős. Más települések ipara inkább csak lakossági szolgáltató jellegű (autószerelés, kőműves stb.). A kistérség gazdasági struktúrájában a fejlett országok gazdasági szerkezeti jellemzőinek megfelelően a tercier szektor képviseli a legnagyobb arányt a társas vállalkozások számaránya alapján. A szolgáltató jellegű vállalkozások döntő többsége a városokban működik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva, a legjelentősebb szolgáltató vállalkozások kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

 

A magyarországi ökológiai gazdálkodás egyik központja Galgahévízen található, amely minősített biotermékeket állít elő, valamint az ökogazdálkodás oktatásával és kutatásával is foglalkoznak az e célra létrehozott oktatóközpontban.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néhány adat a 2005. év statisztikái alapján:

 

-          1000 főre jutó működő vállalkozások száma:

Aszód, Iklad, Galgahévíz, Bag: 80-120 db Verseg, Kartal, Domony, Hévízgyörk, Tura: 40-80 db

      (Pest megyei átlag: 115, budapesti átlag 208, országos átlag 102 db)   -          Az egyéni vállalkozások aránya a működő vállalkozások között:
            Aszód, Iklad, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz: 40-60%
            Verseg, Kartal, Domony, Tura: 60-80%

 

-          Gazdasági ág szerint:

• 4% mezőgazdasági
  12% ipari
  19% építőipari
  27% kereskedelmi, vendéglátó
  22% szolgáltató
  10% oktatási, egészségügyi, egyéb személyi

 

 

A vállalkozások adózás előtti (átlag) eredménye minden településen 5 millió Ft alatt volt.   Jövedelmi viszonyok   Az adófizetők abszolút száma 2000 és 2005 között 500 fővel növekedett, azonban teljes lakosságon belüli arány - a lakosságszám növekedése következtében - nem változott. A legmagasabb az adófizetők aránya Aszódon, a legalacsonyabb Domonyban. 2000 óta az adófizetők lakosságon belüli aránya csökkent Domonyban, növekedett Galgahévízen, Ikladon és Versegen.
Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó 2005-ben a legmagasabb Aszódon, a legalacsonyabb Kartalon és Versegen. A legalsó sávon adózók száma a teljes lakosság arányában: Turán és Hévízgyörkön 2% alatt, Aszódon és Galgahévízen 2,5-3 5 között, A többi településen 2-2,5% között.

 

 

 

 

 

 

 

 

A legfelső sávon adózók száma a teljes lakosság arányában:

 

-          Versegen 0,2% alatt,

-          Aszódon és Ikladon 0,6-1,2% között, -          A többi településen 0,2-0,6% között.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Infrastruktúra  

 

 

A kistérség vezetékes vízellátottsága 95%-ban megoldott.  A folyékony hulladék elhelyezése elvileg megoldottnak tekinthető; a kistérség minden települése tagja valamely szennyvíz-agglomerációnak.

 

A csatornahálózat a település teljes területén kiépült:

 

Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura és Verseg esetében, Bagon 99,99%-os, Aszódon 90-95% (a hegyoldalban a nagy lejtés és keskeny utcák miatt – védőtávolságok – nem lehet kiépíteni a rendszert),

Domonyban pedig 80%-os a lefedettség.

 

A közműolló (1 km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat) jellemzően 90% feletti, Aszódon és Domonyban 60-90% közötti, Bagon és Turán 30-60% közötti.

 

A településeken alkalmazott szennyvíztisztítási módszerek:

 

-          Biológiai tisztítás Versegen, Kartalon, Galgahévízen és Turán -          III. tisztítási fokozat (vegyi tisztítással) a többi településen.

 

Szelektív hulladékgyűjtés Domony kivételével minden településen van.  

A kistérségben az elektromos energia és vezetékes gázellátás minden településen elérhető, kiépített. Több településen vannak fejlesztési elképzelések az alternatív energiahasznosításra (termálvíz, szélerőmű).

 

A szilárd kommunális hulladék elszállítása minden településen megoldott közszolgáltatás, melybe a települések lakott területének 100%-a bevont.

A kistérségben jelenleg két hulladéklerakó üzemel: az aszódi hulladéklerakó és a turai szelektív hulladéklerakó. A telefonhálózat kiépítése 100%-os, így a szélessávú internet is elérhető, a kábelhálózat kiépítése folyamatos. A településeken 7 e-pont működik. A kistérség településeinek többsége (Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura és Verseg) ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján ”A”, azaz erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Általánosan jellemző, hogy a felszíni vízelvezetés megoldatlansága jelentős problémát okoz.  

 

A lakásállomány 1995 -2005 között minden településen növekedett, az egy lakásra jutó lakosok száma 2005-ben 2,5-3 fő/lakás, Kartalon, Domonyban és Bagon pedig 3-3,5 fő/lakás.

 

A 2001-es népszámlálási adatok alapján

 

-          Az egyszobás lakások aránya a teljes lakásállományban jellemzően 10% alatti, Aszódon 10% feletti, Domonyban meghaladja a 20%-ot.

 

-          A 4 vagy többszobás lakások aránya Versegen, Aszódon, Turán és Domonyban 40-60% közötti, Kartalon, Hévízgyörkön és Bagon 60-80% közötti, Galgahévízen meghaladja a 80%-ot.

 

-          A komfort nélküli lakások száma jellemzően 10-15% között van, Ikladon 5% alatti, Aszódon 5-10% közötti, Versegen 20% feletti.

 

-          Az összkomfortos lakások aránya jellemzően 40-55% közötti, Versegen 40% alatti, Ikladon 55% feletti.

 

-          A szükséglakások aránya Versegen, Ikladon és Domonyban 3% alatt, Aszódon 5% felett, a többi településen 3-5% között van.  

 

Infrastrukturális tekintetben tehát a felszíni vízelvezetésen kívül igen jó helyzetben van a térség. Akadálymentesítés tekintetében van még lefedetlen terület, azonban a hévízgyörki óvoda, és az aszódi iskola épülete mintául szolgálhat ebben a tekintetben.

 

Turizmus  

 

 

A kistérség változatos domborzattal rendelkezik, dombsági és síkvidéki, folyóvölgyi térszínek egyaránt megtalálhatóak területén, mely egyfelől kellemes tájképi megjelenést kölcsönöz, másfelől pedig jó feltételeket kínál a kerékpározás és a természetjárás számára. Mindehhez hozzájárul, hogy a kistérség erdősültsége az országos átlag feletti, a Gödöllői-dombság kiterjedt erdői nemcsak a kirándulók, hanem a vadászni vágyók kedvelt célpontjai is. A horgászat szerelmesei a galgahévízi Bika tónál, valamint a hévízgyörki, az ikladi, és a domonyvölgyi horgásztónál (ez utóbbi fürdő- és táborozóhely is egyben) hódolhatnak szenvedélyüknek.

 

 

A kistérség területén több természeti értékekben gazdag, védelem alatt álló terület van, melyek közül kiemelendő a

 

Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet, illetve a

 

Turai Legelő Természetvédelmi Terület.

 

 

Jelentős potenciálokat magában rejtő turisztikai erőforrása a kistérségnek a termálvíz (Tura). A Galga Termál program a rendelkezésre álló hévizekre épít úgy, hogy az energetikai hasznosításon túl a vizek kémiai-fizikai és biológiai tulajdonságait is kihasználja.

A tervezett projekt elemei: fedett fürdőcentrum és strand, gyógyászat, étterem, gyógyszálló, sportcentrum. Az Aszódi kistérség legjelentősebb turisztikai erőforrása az építészeti emlékekben való gazdagsága.

 

Egyedülálló vonzerőt képviselnek a nagy számban fellelhető kastélyok (Aszód, Tura, Verseg…) és kúriák, de a templomépítészeti értékek is jelentősek. Emellett fontos kultúrtörténeti értékkel bírnak a földvárak, melyekkel Domonyban, Galgahévízen és Versegen lehet találkozni.

A kistérség történetét, hagyományait bemutató népművészeti, kultúrtörténeti értékeket, érdekességeket a múzeumok, illetve a helytörténeti gyűjtemények őrzik.

A kistérség turisztikai kínálatban jelen vannak a magas minőségű szolgáltatások is, a Lázár Lovaspark:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a látványosan fejlődő Domonyvölgyben található Lázár Lovaspark kilenchektáros területén kialakított komplexumban istállók, lovas versenypálya, csárda és egy, az őshonos magyar állatokat bemutató falusi udvar találhatók.