Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
az intézmény honlapja alapján:
Kik és mikor alapították meg a Fészek Művészklubot és milyen cél vezérelte őket?
1901. április 6-án a különböző kávéházakban működő művészi asztaltársaságok összefogásával, rendkívüli közgyűlésen 100 művész kimondta a klub megalakítását, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is önerőből megteremtették.
A XIX. század végén a művészeknek különböző kávéházakban volt asztaltársaságuk. A művészek egy része a Royal Szálló kávéházában jött össze, ahol hosszú asztaluk volt. Ezért "royalistáknak" hívták őket. Jól érezték itt magukat, hisz kényeztetésbe volt részük, Az asztaltársaság tagjaiban mégis felvetődött egy nap az önálló klubalapítás gondolata. Hazánkban ebben az időben hozzávetőleg 100 képzőművész lehetett, márpedig ennyire volt éppen szükségük a klub létesítéséhez. Ekkor támadt az az ötletük, hogy valamennyi művészeti ággal együtt valósítsák meg tervüket. Miután sikerült megnyerni a Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Zeneakadémia művészeit, már csak a helyiség megtalálása maradt hátra. Először az Andrássy úti Drechsler-palota I. emeleti helyiségében csütörtökönként tartották az összejöveteleiket.
A royalisták 1901. február 28-án hívták össze művésztársaikat az első rendkívüli közgyűlésre. Itt vetődött fel az is, hogy mi legyen a klub neve. Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház fiatal színésze azt javasolta, hogy az egybegyűlt "FESTŐK, ÉPÍTÉSZEK, SZOBRÁSZOK, ZENÉSZEK, ÉNEKESEK és KOMÉDIÁSOK kezdőbetűinek összeolvasásával létrejövő "FÉSZEK" legyen a klub neve. Elfogadták javaslatát, s így kapta a művészklub a Fészek nevet. A Fészek 1901. szeptember 7-én nyílt meg a Kertész utca 36. szám alatti épületben.
Az alapítók között voltak többek között: Benczúr Gyula (festő), Bródy Sándor (író), Csortos Gyula (színész), Fadrusz János (szobrász), Fényes Adolf (festő), Góth Sándor (színész), Hegedűs Gyula (színész), Heltai Jenő (író), Hubay Jenő (zeneszerző), Kacsóh Pongrác (zeneszerző), Kernstok Károly (festő), Lechner Ödön (építész), Molnár Ferenc (író), Ódry Árpád (színész), Pethes Imre (színész), Rippl-Rónai József (festő), Rózsahegyi Kálmán (színész), Stróbl Alajos (szobrász), Szinyei Merse Pál (festő), Újházi Ede (színész), Vaszary János (festő).
A klub neve mozaikszó: Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház tagjának ötlete alapján
F – Festők; É – Építészek; S – Szobrászok; Z – Zenészek; E – Énekesek; K – Komédiások
(Részlet az 1901-es első alapszabályból)
(Épületünk 1901-ben)
1901. szeptember 7-én költöztek be – a művészek saját adományaiból vásárolt, átalakított és berendezett – Budapest belvárosában, a Kertész u. és a Dob u. sarkán álló épületbe, amely nemcsak társas életre, hanem legújabb műveik házi bemutatóhelyeként is szolgált.
A klub 1901-től országos egyesületként működött, jelenleg is az, s 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú minősítésű.
A II. világháború után lebombázott épületet a művészek újra saját pénzükből építették újjá, s állították vissza világhírnevét.
Hosszú évek, évtizedek eredményes munkája nyomán az akkori világ egyik legszebb és legértékesebb művészklubjává fejlődött. A Fészekben működtek a képzőművészeti társaságok (Benczúr-, Szinyei Merse Pál-, Pál László- és Cennini Társaság). Itt tartotta üléseit a Színészek Szövetsége, a Színpadi Szerzők Egyesülete, a Színházigazgatók Szövetsége, a Színészek Sportegylete, a Külföldi Sajtó szindikátusa (érdekképviseleti választmánya) az építőművészet, az iparművészet és a Pen Club. (Pen, az angol Poéták, Esszéisták és Novellisták kezdőbetűiből álló rövidítés, mely egyben angolul tollat jelent.) A különféle társaságok otthonra találása, illetve ülésezése rangot, elismerést jelentett a Fészek számára. Ez kitűnt abból, hogy nem volt olyan művészeti kérdés vagy ügy, amiről ne a Fészekben döntöttek volna, "s így ez lassan nélkülözhetetlen intézmény lett".
1922-ben az akkori tagok hálájuk kifejezéseként emléktáblán örökítették meg a művészklub első igazgatója, Környey Béla és vezetősége tagjainak - Stetka Gyula, Róna József, Bruchsteiner Rezső, Hajdu Marcell és Tolnay Ákos - nevét. Ésszerű takarékosságuk eredményeként sikerült megvenni a Fészek épületét és a mellette lévő házat (Kertész u. 34.). Kiss Géza műépítész készítette el az összevont épület átalakítási terveit, majd Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészeket bízták meg a Fészek teljes arculatának megtervezésével. "Színésznő, piktornő, akármilyen tehetséges, nem lehetett a klub tagja."- olvasható a Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára c. 1962-ben megjelent könyvben. Idővel annyi engedményt tettek, hogy nő mint a tag felesége, vagy mint vendég bejöhetett a klubba.
1949-ben államosították a klubot, s kezdetben a kulturális tárca, majd a művészeti szakszervezetek felügyelete s egyben fenntartása alá helyezték, miközben az épület karbantartásáról továbbra is a kulturális minisztérium gondoskodott. 1963-ban a klubházat felújították, s a korábbi szecessziós épület és berendezése sajnos elveszítette eredeti belső kialakítását, s eklektikus dizájnú lett.
1989-ben visszaszereztük egyesületi önállóságunkat, s később a négyszintes, 3738 m² területű épületünk tulajdonjogát is. Teljesen önnfenntartóak vagyunk, 1000 fő körüli egyéni tagsággal.
S. Nagy István születésnapja
Az utóbbi években igen nagy jelentőséget kaptak a rendezvények: koncertek, irodalmi és színházi estek, kiállítások, exkluzív szakmai bemutatók, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai viták, szakmai asztaltársaságok, körök összejövetelei, a művészeti szakkönyvtár tevékenysége.
A professzionális művészek és művészetek kulturális központjaként működő intézményünk ma is igen magas szintű kortárs és klasszikus művészeti események színtere. Ezek vagy csak itt, vagy itt először láthatók-hallhatók. Évente átlag 25 000 fő látogatja a klub 650-700 rendezvényét, valamint több mint 100 000-en vesznek részt a kötetlen társas életben.
A klubban étterem és éjszaka nyitva tartó pincebár működik.
A programokról havi műsorfüzet jelenik meg, melyet a klubtagok postán megkapnak, az érdeklődők pedig a nonstop nyitva lévő klub portáján juthatnak hozzá. A rendezvények napi tagjegy váltásával nyilvánosak.
Bútoraink, nagy értékű műemléki épületünk karbantartására évtizedek óta nincs lehetőségünk, ezért ezek jelentősen lepusztultak. Pedig ma is az lenne a funkciója, hogy a kulturális élet és a pénzügyi, nagyvállalkozói, valamint a politikai és diplomáciai terület kötetlen találkozási, igényes szórakozási, információs helye legyen (de ehhez olyan környezet is kellene, mint ennek a körnek a saját lakása).
Feladatvállalásunk annyiban bővülhet is, hogy szélesebb értelemben Európa vezető értelmiségének kulturált találkozó helyévé is váljunk, ahol a művészek a házigazdák.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Újra nőni kezdett Budapest lakossága
A XIV. kerület a második olyan kerület Budapesten, amely rovásfeliratos helység-névtáblával rendelkezik
Budapest önkormányzati és választási rendszere - a kerületek helyzete
Semmi sem az, mint volt - budapesti közterület nevek változásai