Budapest önkormányzati rendszere 

Régi budai városháza

Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű.

Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal.

Budapest számos közterületének megváltozott a neve 2011 tavaszán.

A tíz kerületben 26 közterületre kiterjedő átnevezések legfőbb indoka az volt, hogy „a múlt rendszer által preferált nevek 21 évvel a rendszerváltás után kevéssé elfogadhatók” (jóllehet a Köztársaság tér átnevezését ez nem indokolja).

Az első módosítás a Ferihegyi repülőteret érintette, amelynek neve március 25. óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ezt követte április végén – a jelentősebbek közül említve – a Moszkva térről Széll Kálmán térre, a Köztársaság térről II.

A Fővárosi Közgyűlés 2011. júniusában döntött Budapest új zászlajáról. A Tarlós István által jegyzett előterjesztés szerint az új zászló alapszíne fehér, szegélyét piros-fehér-zöld háromszögek alkotják, közepén Budapest címere helyezkedik el.

Az eddigi Budapest-zászló lecserélésének okát Tarlós István főpolgármester abban jelöli meg, hogy az a román zászlóra emlékeztet.

A 10 millió forintba kerülő zászlócsere oka, hogy Budapest jelenleg is használt lobogója „néhány más zászlóval könnyen összetéveszthető” – derül ki a főpolgármester előterjesztéséből.  A városvezetés célja „olyan arculat megvalósítása, amely a hagyományaira büszke, azokat vállaltan folytató, ugyanakkor a modern szerephelyzet feladataira fölkészült, erőteljes város képét mutatják”.

Egyszer már lemaradtam a kőbányai pincerendszer látogatásáról, a Szent László-napi ünnepségekkor- vezeti be a hamster blog írója az olvasót.

Nem kicsit morogtam akkor, hiszen még "csak" 20-25 éve akarok lejutni oda, de valahogy mindig csak másnap szoktam megtudni, hogy lett volna lehetőség rá. No, a 2009-es Kulturális Örökség Napjai végre kivétel volt: pár perccel a meghirdetett nyitás előtt ott álltunk a bejutásra várakozó, nem kis tömegben:

Sajnos most is csak a hétvége első napján lehetett lemenni, ami rejtély számomra: a világ legtöbb részén a világ nyolcadik csodájaként mutogatnák a harminc kilométeres alagútrendszert, nálunk meg évente kétszer fél napig lehet csak bemenni?

Aláírásommal TILTAKOZOM a Tabáni Park-zöldterület vigalmi negyeddé való átalakítása, így borospincékkel, színpaddal és bármiféle építménnyel történő beépítése, illetve hasonló jellegű hasznosítása ellen.

Kép:

http://szeretembudapestet.hu/feltoltesek/2010/12/borpiknik.jpg

Cikkek:

http://szeretembudapestet.hu/hirek/2010/12/szexi-budapestet-vi-borpiknik-a-varos-kozepen/#more-9091

http://urbanista.blog.hu/2011/04

/26/atalakitsak_e_a_tabant_borozonegyedde_az_ott_lakok_hevesen_tiltakoznak

http://www.bombahir.hu/budapest/a-tabaniak-nem-kernek-a-kocsmanegyedbol

http://hvg.hu/itthon/20110503_borpiknik_taban_szebu

 http://varosban.blog.hu/2011/05

/05/bekerult_a_legmenobb_budapest_a_varosfejlesztesi_koncepciok_koze?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_campaign=index