Az O1 adó lekapcsolását követően analóg m1 jellel részben vagy teljesen ellátatlanul maradó települések listája:

Alsótold, Alsópetény, Annavölgy, Bárna, Bajót, Berkenye, Csobánka, Csabdi, Csolnok, Dág, Felsőpetény, Felsőtold, Gánt, Gyermely, Iklad, Jásd, Kozárd, Leányvár, Máriahalom, Márkháza, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nőtincs, Nyim, Oroszlány, Pilisszentkereszt, Piliscsaba, Püspökhatvan, Pilisszentlászló, Sárisáp, Sóskút, Sirok, Szendehely, Tokodaltáró, Várgesztes,  Verőce,

(összesen 36 település) – ismerteti a közlemény.

A chilei Pablo Neruda és a guatemalai Miguel Angel Asturias „Comiendo en Hungría” címmel írt közös könyvet magyarországi szép napjaikról a hatvanas években.           

A könyv eddig három kiadást ért meg, legutóbb Santiago de Chilében jelent meg. Magyarországon alig tudnak róla. Címe egyébként azt jelenti: „Magyarországon

étkezve”

Fenyves János venezuelai tiszteletbeli főkonzul írása

Néhány kedves és nyilt hangú részlet a két latin-amerikai szájából:

“Budapest délutánja a hidakkal, amelyek mint a rácsok a folyó felett; a neogót országházzal, amely egy tortára hasonlít - úgy bámuljuk, mint a kisgyerek aki csodálattal nézi a varázslót.

Már nem költöznek annyian az agglomerációba, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, sőt, a folyamatos csökkenés után elkezdett növekedni Budapest lakossága. Azaz sokan visszajönnek, nem mindenkinek vált be a vidéki élet - hangzott el az MR1-Kossuth Rádió egyik műsorában.

Az elmúlt 10-15 évben Budapestről 300 ezren költöztek ki a közeli településekre, elővárosokba - mondta az MR1-Kossuth Rádió Kihívás című műsorában Kocsis János Balázs, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.

Tudjuk, nem egyszerű dolog valami újba kezdeni, életmódot, szemléletet váltani. Még nehezebb, ha ezt másoknál szeretnénk elérni és bizony hatványozottan nehezebb dolgunk van, ha egy 200 lakásos társasházzal szeretnénk elfogadtatni, hogy holmi beláthatatlan globális jó érdekében tegyenek valamit, ami talán kényelmetlen, nem megszokott.

Mégis vannak olyan lelkes emberek, akik megpróbálják.

Az alábbi monológ egy ilyen embertől származik. A vége nem happy end.

A magyarországi vasúthálózat korszerűsítése is szóba került a kínai miniszterelnök budapesti látogatásán. Sajtóhírek szerint felmerült, hogy a fővárosi pályaudvarokat bezárnák, helyettük egy új központi terminált építenének Kőbányán, ahol keresztezi egymást 11 vasúthálózat.

A terv nem új, már a hetvenes években létezett - mondta Hábel György, a MÁV nyugalmazott vasútépítő mérnöke. A központi pályaudvar Kőbányán lenne.

Budapest önkormányzati rendszere 

Régi budai városháza

Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű.

Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal.

Budapest számos közterületének megváltozott a neve 2011 tavaszán.

A tíz kerületben 26 közterületre kiterjedő átnevezések legfőbb indoka az volt, hogy „a múlt rendszer által preferált nevek 21 évvel a rendszerváltás után kevéssé elfogadhatók” (jóllehet a Köztársaság tér átnevezését ez nem indokolja).

Az első módosítás a Ferihegyi repülőteret érintette, amelynek neve március 25. óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ezt követte április végén – a jelentősebbek közül említve – a Moszkva térről Széll Kálmán térre, a Köztársaság térről II.

A Fővárosi Közgyűlés 2011. júniusában döntött Budapest új zászlajáról. A Tarlós István által jegyzett előterjesztés szerint az új zászló alapszíne fehér, szegélyét piros-fehér-zöld háromszögek alkotják, közepén Budapest címere helyezkedik el.

Az eddigi Budapest-zászló lecserélésének okát Tarlós István főpolgármester abban jelöli meg, hogy az a román zászlóra emlékeztet.

A 10 millió forintba kerülő zászlócsere oka, hogy Budapest jelenleg is használt lobogója „néhány más zászlóval könnyen összetéveszthető” – derül ki a főpolgármester előterjesztéséből.  A városvezetés célja „olyan arculat megvalósítása, amely a hagyományaira büszke, azokat vállaltan folytató, ugyanakkor a modern szerephelyzet feladataira fölkészült, erőteljes város képét mutatják”.