a magyarság mindig egészen különleges viszonyban volt a Pál-sággal. A már idézett rákosi országgyűlés bevezetőjéből is kitűnik, hogy a magyar eredettudatban határozottan jelen volt a szkíta származás tudata. „A szkíta nemzet neve és fénye visszhangzott szerte a világon.” Emlékeztet az országgyűlési határozat. Milyen kapcsolat van a szkíta nemzet és Pál között? A kérdésre Diodorus adja meg a választ, aki elbeszéli, hogy Szkíta királynak két fia volt: Nap és Pál.

Diodorus II. 45: „E király (Scythes) utódai közt két erénye által kiváló fívér volt. Az egyiküket Palosnak, a másikat Napusnak nevezték. Dicső tetteket vittek véghez, s a királyi hatalmat megosztva népeiket nevükről részint palosoknak, részint napusoknak hívták. Idő múltával pedig e királyok ivadékai kitűntek vitézségük és hadtudományuk által és jelentős területeket hódítottak meg a Tanaistól (Don) egészen Thráciáig. Más földek ellen is tábort ütöttek, s hatalmukat Egyiptom Nílus folyamáig kiterjesztették, s leigázva a közbeeső területek számos és nagy népét, a szkíták uralmát egyfelől a Keleti Óceán felé, másfelől a Káspi-tengerig és a Maeotis taváig kiterjesztették.“

Marton Veronika az alábbi fontos adatot közli a Pál-sággal kapcsolatosan: „Az ékiratok szerint a papkirály (páteszi) káld-sumír uralkodó, vallási és állami vezető volt egy személyben. Idővel a királyság és a vallási vezetőség intézménye különvált. A papkirály lett a városállam feje, a vallási vezető tisztségét pedig a mindenkori PA.AL (főpap) látta el. (Marton Veronika: a káld-sumír nép története)

Tehát a Pál-ság mindenképpen eredetünkhöz, gyökereinkhez kapcsol minket. Ezért könyörögtek olyan állhatatosan a pálos atyák, hogy mielőtt a végzetes csapás lesújt Magyarországra remete Szent Pál teste épen és egészben feküdjön a budaszentlőrinci pálos kolostorban. Ezzel befejeződött a magyar királyság szellemi alapjainak megerősítése A nemzet felkészült arra a több száz éves élet-halál küzdelemre, amely még most is tart.