Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a KÖZÉP MAGYARORSZÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
KÖZÉP MAGYARORSZÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
A Keleti pályaudvar eklektikus épülete 1881-ben épült. A fogadóépületet Rochlitz Gyula, a csarnokszerkezetet Feketeházy János tervezte. A szobrok Bezerédy Gyula, a freskók Lotz Károly és Than Mór alkotásai. Építésekor a Keleti volt az egyik legkorszerűbb európai pályaudvar; Európában elsőként itt vezették be a villanyvilágítást. Eme teljesítmény nagyságát jelzi, hogy az izzólámpás világítást 1879-ben szabadalmaztatták, és 1884-ben már a Keletiben is üzembe helyezték az áramfejlesztőt (amely egyébként magyar szabadalom volt!) és a villanylámpákat. Ami különlegessé teszi a Keletit, hogy míg a XIX. században a hazai vasút- és pályaudvar-építésben nagyrészt külföldi érdekeltségű cégek vettek részt, a Keleti teljes mértékben a magyar szellemi potenciál és magyar kivitelezők munkája által valósult meg. A Keleti pályaudvar 1884-ben átadott épülete Budapest legforgalmasabb pályaudvara. A pesti Rákóczi út tengelyében, a Thököly út és a Kerepesi út által határolt területen fekszik. Építtetője a Magyar Államvasutak, a csarnokot Than Mór és Feketeházy János tervezték, a fogadóépületet pedig Rohlitz Gyula. A pályaudvar eredeti elnevezése Magyar Királyi Államvasutak indóháza volt, amelyet 1884. augusztus 16-án nyitottak meg. 1892-ben keresztelték át Keleti pályaudvarra, de nem fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta a nevét. Az épület tervezője Rochlitz Gyula műépítész (1827-1886), míg az eredetileg öt vágányt befogadó csarnok Feketeházy János (1842-1927; többek között a Szabadság híd, az esztergomi Mária Valéria híd és a Közgazdaságtudományi Egyetem tetőszerkezetének tervezője) és Than Mór nevéhez fűződik.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!