A városközpont terveinek megvitatására olyan sokan jöttek el a budaörsiek közül, hogy Csík Edina főépítész is megjegyezte, ennyi ember előtt még nem ismertetett egyetlen építészeti tervet sem.

A hallgatóság nagy száma mellett, annak felkészültsége, és a város iránti elkötelezettsége volt imponáló. Indulatok nélkül, cinikus, bántó megjegyzések nélkül, elsősorban a közérdekre fókuszálva zajlott az egyeztetés.

Mindenki örömmel konstatálta, hogy végre elkezdődött valami, aminek a hozadéka a régi értékek védelme, felújítása, ugyanakkor új értékek létrehozása, és várható eredménye egy sokak által használható, a város művészeti, turisztikai értékeit növelő, kulturált városközpont kialakítása. A tervek jók, az elgondolások szépek, a szakemberek lelkesek, minden tiszteletet megérdemelnek.

A vita annak mentén bontakozott ki, hogy miért kell a létesítményeket összekötő sétáló utca kialakítása kapcsán egy magánvállalkozói érdekcsoportnak zárt beépítésű lakóparkot becsempészni, az ott lakók megkérdezése nélkül, azok kárára?

De vajon csak annak az utcának a lakói látnák kárát egy ilyen beépítésnek? Nem terhelné-e meg az egész, (így is túlzsúfolt, közlekedés szempontjából is leterhelt) városrészt ez a több lakásból álló, elsősorban üzleti szempontok miatt kierőltetett beépítés? Nem a városközpont zöldebbé, levegősebbé tétele a cél? Apropó levegő! Hogyan befolyásolja majd ez az épületsor a sztrádák miatti légszennyezést a mögötte lévő területen? Gondolt-e valaki arra, hogy a negyven fokos nyári melegben milyen szmog alakulhat itt ki, a zárt beépítésű házakkal szegélyezett teknőben?

A megbeszélésen jelenlévő kertbarátokat más téma is elgondolkodtatta, és ez a piac. A tervben az első helyen szerepel egy szintén magánvállalkozói érdekeltségű biopiac létrehozása. A terv szép, egy újabb gyönyörű régi ház kap funkciót. Ami miatt jogosan aggódunk, hogy mi lesz a városi piac létrehozásával? 2009. elején már testületi döntés született, hogy nosza! legyen piac! Hosszas huzavona után, kezdeti lépésnek kijelölték a CBA előtt most is működő, de méltatlan körülmények között funkcionáló spontán piac területét kísérleti (!?) piac létrehozására. 2010-ben elkészült erre a területre egy megvalósíthatósági tanulmány, majd augusztusban furcsa technikával a kivitelezőt is kiválasztották. Azóta is áll a piac ügye, és megint ott tartunk, hogy közvéleményt kutatgatnak piac témában, erőltetve a sokszor leszavazott Templom téri megvalósítást.

Hogy is van ez?

Bízom benne, hogy a Templom téri rehabilitáció terve nem jut a piac sorsára, de még jobban bízom abban, hogy ennek a nagy léptékű tervnek a megvalósítása mellett létrejöhet végre Budaörs piaca is, a kerttulajdonosok, és a budaörsi lakosok örömére!

Nagy Sándor Lászlóné beszámolója

Egy lakó a fórumon felvetette, hogy a fórumnak meg kellett volna előzni a tervkészítéseket, a közvélemény-kutatást. Ezt azzal indokolta, hogy nem kis költséget jelenthettek az előkészületek. Már szinte tényként könyvelte el a hivatal a jelenlegi stádiumot; pedig addig semmiféle konzorciumra nincs szükség, amíg nem tisztázottak a fő vonalak! Egyáltalán hogyan lehet az eu-s támogatást a lakók által támogatott projektbe becsatornázni?

Helyi termények, helyi árusok

A szándék, hogy legyen piac Budaörsön, már régebben megfogalmazódott azokban, akik úgy gondolták, hogy a sok nagyáruház árnyékában is létjogosultsága van egy kisebb vásártérnek, ahol a kistermelők saját termékeiket eladhatják. Szóba került a Templom tér több pontja, a Kötő utcai buszmegálló környéke, ahol már egyszer működött piac és a CBA előtti szervizút több szakasza is, de döntés hosszú ideig nem született.
  A Kertészek és Kertbarátok Dr. Luntz Ottokár Egyesülete és a Budaörsi Civil Kerekasztal (BCK) tagjai a nyár folyamán aláírást gyűjtöttek, színvonalas terménybemutatókat tartottak az ügy előmozdításának érdekében. (Lásd: augusztusi számunkban) Többszöri egyeztetést, megbeszélést, utánajárást követően a képviselő-testület elfogadta a civilek Padkapiac ötletét. Erről az elképzelésről beszélgetünk az ötletgazdával, Nagy Sándornéval, a BCK egyik alapítójával.

 - Növekszik az igény a helyi termelők és a fogyasztók között létrejövő, független, bizalmi alapú közösség iránt - mondta Nagy Sándorné. – Világszerte szerveződnek új típusú, helyi élelmiszer hálózatok, a tisztességes kereskedelem (Fair Trade) égisze alatt. Ezek a piacok nagy súlyt fektetnek a helyi termékek nyújtotta élelmiszer-biztonságra és környezet-barát megoldásokra. Több európai országban már rég elterjedt az a nézet, hogy lehetőleg helyben termesztett, szezonális termékeket fogyasszunk, hiszen a primőr gyakran tele van permetszerrel. Olyan élelmiszert vásároljunk, ami legfeljebb 30-50 kilométert utazott, mire hozzánk elér, szemben az éretlenül bevagonírozott, vegyszerekkel telepumpált külföldi gyümölcsökkel. Bár a vásárlók, érthető módon az olcsó termékeket keresik még az élelmiszerek között is, de tudnunk kell, hogy a selejtes minőség egészségügyi kockázatokkal járhat, gondoljunk csak a nagy élelmiszer minőségi botrányokra!

- Mióta fáradoznak a piac megvalósításán?
- A Padkapiac ötletét 2009. januárban adtuk át az önkormányzatnak, de voltak már előzőleg is kezdeményezések. Például: 2005 folyamán a Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság, a Pénzügyi Bizottság és a Képviselő-testület több alkalommal is tárgyalt egy alkalmi vásár kialakításának lehetőségeiről. A 2009-es évben - számos vargabetű után - a képviselő-testület a november 26-i ülésén elfogadta a civilek javaslatát. Ezt követően kaptunk megbízást egy megvalósíthatósági tanulmányterv kidolgozására.

- Mit tartalmaz a civilek javaslata?
- A tennivalókat és lehetőségeket egy közel 60 oldalas tanulmányban foglaltuk össze. Terveink szerint első menetben egy kulturált megjelenésű fedett piac, a Padkapiac kerülne kialakításra a CBA előtti szervizúton. Ennek kiegészítése lenne az Utcapiac, ami minden héten szombatonként várná a vásárlókat. Évente 2-3 alkalommal kerülne sor a Kirakodóvásárra, amelynek hossza a Károly király úti körforgalomtól Kisfaludy utcáig érne. Ezt a Kirakodóvásárt célszerű lenne összehangolni a már hagyományos budaörsi rendezvényekkel. A Padkapiacon forgalomba hozható árucikkek köre zöldség, gyümölcs, virág. A heti Utcapiacon kapható lenne ezenkívül tejtermék is, természetesen külön engedéllyel, megfelelően kialakított helyen. A vásárolható áruk köre szigorúan meghatározott, például a piacokon tőkehús, élő állat nem árusítható. Budaörs méretének, a lakosság számának megfelelő végleges megoldást jelentő Piaccsarnokot akkor célszerű építeni, ha a vásárlói igények és a termelői igények olyan mértékben változnak, hogy szűkössé teszik a most kialakuló Padkapiac, Utcapiac, és éves Kirakodóvásár nyújtotta lehetőségeket. Véleményünk szerint egy majdani Piaccsarnok után is meg kellene hagyni a Padkapiacot, a helyi, elsősorban nyugdíjas termelők érdekében. A Padkapiacon a napi árusítás elsősorban az előzetes engedéllyel rendelkező budaörsi kerttulajdonosoknak lehetséges. Az egészségvédelem érdekében szigorú előírások vannak. Ilyen, többek között, hogy az őstermelő a maga termelte és forgalmazott zöldség-gyümölcs áruról permetezési naplót vezessen és a piac szervezőjének és a szakhatóságok munkatársainak felszólítás esetén be kell mutatnia.

- A nyitva tartást, piacfelügyeletet, eszközbiztosítást hogyan oldanák meg?
- A Padkapiac a CBA nyitva tartásával összhangban üzemelne. A heti Utcapiac szombatonként 7-14 óráig működne. A piacüzemeltetést és a piacfelügyeletet a BTG Kft. szolgáltatja. Fix standok kerülnek majd felállításra a CBA előtti padka hosszúságában, védőernyővel, illetve korszerű tetővel. A helyszínen több hulladékgyűjtő és külön szelektív gyűjtő is lesz. Egy állandó, nyilvános WC, kézmosó is beletartozik a kötelezően előírt infrastruktúrába, így megnyílik végre Budaörs első nyilvános WC-je!

- Mik a megvalósítás következő lépései?
- Az elkészült - képekkel, látványtervvel kiegészített - tanulmányt egy Piacalapító Bizottság áttanulmányozza és a budaörsi lakosokkal megismerteti: a Budaörs honlapon, és CD formátumban is elérhető lesz, illetve ötleteket, véleményeket várunk a bckpiac@gmail.com elérhetőségen.
Február végén Lakossági Tájékoztató Fórumot szervezünk. Az összegyűjtött vélemények, javaslatok alapján márciusban elkezdődnek a kivitelezéshez szükséges folyamatok. Tudjuk, hogy egy-egy jó ügy az engedélyeztetés, kivitelezés útvesztőjében néha elakad, de bízunk benne, hogy a civilek munkájukkal, ötleteikkel segíteni tudják a piac májusi ünnepélyes megnyitását.

- Milyen előnyökkel jár majd a piac?
- A legelső előny, hogy megszűnik az a méltatlan helyzet, ahogy a budaörsi kistermelőknek a mai napig árusítani kell. Most a földön elhelyezett ládákból, vagy a naponta otthonról cipelt rozoga asztalokról kénytelenek árusítani, rendezetlen körülmények között a jó minőségű budaörsi termékeket. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, a növekvő munkanélküliség mellett egyre több budaörsi tartja majd szükségesnek, hogy a megtermett értékes zöldség és gyümölcs ne a szemétbe, vagy jobb esetben a komposztra kerüljön, hanem járuljon hozzá a budaörsiek friss élelmiszerrel való ellátásához.

Talán túlzóak a helyi piacok szervezésével foglalkozó szakember, Szilágyi Zsolt becslései, de tendenciájában alátámasztják a piac létrehozásának a szükségességét.
„Ha visszaállítjuk a piacozás hagyományát az egész országban, az szerényen számolva 27 850 új munkahelyet hozna létre 338,4 milliárd összbevételt jelentene a lakosságnak, amiből bátran részesülhetne 67,68 milliárd forinttal egy tisztességes állam, amellett, hogy mentesülne egy csomó szociális kiadástól.
A rendezett tájjal és anyagi biztonságban élő, megelégedett emberekből adódó egyéb előnyökről nem beszélve.”

Steinhauser Klára

Forrás: Budaörsi Napló 2010. februári száma