Horváth Csaba nem is vállalná az őszi megmérettetést, ha nem hinné, hogy visszanyerhető a bizalom. Horváth Csaba szerint a fideszes stratégia nyilvánvalóan arra épít, hogy minden ponton támadja, megkérdőjelezze a főváros elmúlt húsz évét, nekik viszont be kell mutatni, mit tettek az elmúlt években.

Horváth Csaba bízik benne, hogy az emberek odafigyelnek az eredményekre és a szocialisták sokkal jobban fognak szerepelni a választásokon, mint azt a közvélemény-kutatók jelzik. Az MSZP számára az a fő kérdés, hogyan lehet a jelenlegi nem túl kedvező politikai közhangulatot a helyére billenteni.

- Odafigyelnek ma egy szocialista politikusra?

- Nekem úgy tűnik, hogy igen, bár az utcán járva azért vannak kellemetlen élményeink. Reggel egy úriember kért tőlem némi aprót - naponta többször is adok -, de mert az autómon még véletlenül ki volt téve az "állami ünnep" cédula, hát megkérdezte, hogy a kormányt képviselem-e. Amikor nem mondtam nemet, közölte, visszaadja az aprót, amire persze nem került sor, de a történet jelzi az utca átpolitizáltságát.

- Ilyen helyzetben hogyan tud kampányolni az MSZP főpolgármester-jelöltje?

- Kampányolni olyan helyzetben kell, amilyen van. A kérdés inkább az, hogyan lehet ezt a ma számunkra nem túl kedvező politikai közhangulatot a helyére billenteni. Ma divat mindenért a szocialistákat felelőssé tenni, pedig ha néhány hónap múlva véletlenül Fidesz-kormány alakulna, akkor nekik is szembe kell nézniük a szerkezeti és strukturális reformok szükségességével.

- Élhetőbb várost, átláthatóbb önkormányzati cégeket ígér. Képes vonzóvá tenni programját a budapestiek számára?

- Azon leszek. Április 25-ig nem én vagyok a főszereplő, bár részt veszek a kampányban, segítem a miniszterelnök-jelölt munkáját, valamint a szocialisták fővárosi sikerét, de az én valódi megmérettetésem a parlamenti választások után indul. Attól kezdve azon leszek, hogy megmutassam a budapestieknek a megfelelő programot.

- Milyen ez a program?

- Szól a közbiztonságról, a tisztaságról, a politikai köztisztaságról is. A részleteket majd május 1-jén, a Városligetben mondom el, annyit azonban már tudni lehet, hogy a zöld Budapest irányába indulunk el. Élhető Budapestet szeretnénk teremteni, ahol az építkezéseken túl megfelelő életterek alakulnak ki a közösségek, lakóközösségek számára is. Ez a korábbihoz képest filozófiai váltást jelent.

- Azt hallani, hogy a BKV-ügy után októberig más fővárosi cégek is terítékre kerülhetnek.

- Próbálkozásokról hallani, a fideszes stratégia nyilvánvalóan arra épít, hogy minden ponton támadja, megkérdőjelezze a főváros elmúlt húsz évét, hiszen semmissé akarják tenni az eredményeket. Nem statisztikailag soroljuk föl, hány iskola, kórház, út, járda, park, játszótér épült - ez így kevésbé izgalmas. De ha megállunk a város szinte bármelyik pontján, látjuk, hogy ott egy park, itt egy iskola, óvoda, játszótér létesült, mert van fejlődés, sugalljon bármit is az ellenzék.

Hajlandók lesznek az emberek érzékelni az eredményeket?

- Igen és az eredmények hitelesítenek bennünket. Ha ezeket képesek vagyunk jól bemutatni, akkor azt gondolom, hogy a bizalom visszanyerhető, és ha a bizalom visszanyerhető, akkor komoly eséllyel indulunk a választáson. Én a parlamenti választáson is jóval kedvezőbb eredményre számítok annál, mint amit a közvélemény-kutatók mondanak. Ha nem hinném, hogy visszanyerhető a bizalom, nem lenne érdemes vállalnom az őszi megmérettetést. Hiszem, hogy érdemes.

- Kormánybiztosként, fővárosi képviselőként mi az, amit még ebben a ciklusban el szeretne végezni?

- Azok a legfontosabb jogszabályjavaslatok, amelyek kormánybiztosként hozzám kapcsolódtak, elkészültek. A kormány-főváros-megállapodást a következő néhány napban várhatóan jóváhagyja mind a kormány, mind a közgyűlés. Ez talán a legfontosabb közszolgáltatás - ha nem a legfontosabb -, ami a közösségi közlekedést érinti. Éppen ezért forradalminak értékelem, hogy sikerült olyan megállapodást előkészíteni a kormánnyal, amely nemcsak egyszeri vérátömlesztést ad, hanem megteremti a közösségi közlekedés alapfeltételeit. Fontos, hogy a szereplők belátták, a támogatás értékét kell emelni, emellett szerződésben hajlandók rögzíteni a kapacitások összehangolásának elvét, ami a BKV esetében elengedhetetlen. A szolgáltatási kapacitásokat éppen úgy össze kell hangolni, mint például Londonban, mert a cél az, hogy a lehető legmagasabb minőségű, legkomfortosabb utazást vehessék igénybe az emberek a legkedvezőbb áron. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy a parkolással kapcsolatos jogszabály szintén a kormány asztalára került, és az új Országgyűlés a megalakulása után szinte napokon belül dönthet róla. Meg kell tennie, hiszen tudjuk, Rómában is óriási káoszt okozott, amikor csak néhány napra szünetelt a parkoltatás. A kezdeményezésemre az állam és a főváros között megállapodás született a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális központ létrehozására. A beruházás szerencsére jól halad, bár a VIII. kerületi önkormányzat minden létező eszközt megragad, hogy hátráltassa a projektet. Azt mondják, hogy a központot inkább a romák által sűrűn lakott régi részben kellene elhelyezni, nem pedig a Palota-negyedben, ahova egyébként jobb helyzetben levő közönség jár. Én viszont azt gondolom, hogy a romák kulturális intézményét nem gettóba kell zárni, hanem ugyanolyan megbecsült rangra kell emelni, mint más kulturális létesítményeket. Ebben erős véleménykülönbség van köztünk.

- Elégedett Budapest költségvetésével?

- A mostani költségvetés, ahogy jeleztem, a város életben tartását szolgáló büdzsé, visszafogott politikai vagy szakmapolitikai célokkal. Nagy szakmapolitikai feladatokat nem vállalt, éppen ezért volt fontos, hogy azt az ötmilliárdos életminőség-javító csomagot, amelyből a közbiztonság javítására, a zöldfelületekre, vagy éppen az egészségügy minőségének a javítására, a köztisztaságra, a felújított aluljáróban szolgáló őrökre jut, elfogadja a közgyűlés. Szeretném, ha az aluljárók ismét olyan pontok lennének, ahol az emberek megállnak beszélgetni, ehhez azonban az kell, hogy a közbiztonsággal, a tisztasággal és megfelelő határozott fellépéssel a politika ennek teret nyisson.