Tarlós István a zászlócsere indoklásaképpen azt mondta: Budapest zászlaja a románt koppintja és ez nem tetszik neki.

Pedig ha a főpolgármester utána járt volna, megtudta volna, hogy román zászló koppintotta a budapestit és erdélyit és nem fordítva!

A történet a következő: az egyesített Románia csak 1877. május 17-én, tehát Budapest létrejötte után négy évvel jött létre, s akkor jelent meg először a román zászló is.

Ami az érdekes, hogy a vörös, a sárga és a kék a románra kiterjesztett színek korábban Erdély színei voltak, így a nemzeti érzelmű városvezetés fenntartásai legalábbis elgondolkodtatóak.
Románia zászlaja ráadásul függőlegesen osztott, színeinek sorrendje pedig fordított. Ebben a Romániához hasonlóan alig 150 éve nemzetállammá alakuló Olaszország és zászlaja lehetett a román minta.

Az új kiszemelt, a farkasfogas zászló – bár néhány önkormányzat használja – alapvetően hadizászló; a Tarlós-zászlóhoz nagyon hasonló a Magyar Honvédség szárazföldi csapatzászlaja és haditengerészeti zászlaja.

Az önállóság jelképe

A budapesti zászló megváltoztatása 1929-ben vetődött fel, ekkor Hóman Bálint egyetemi tanárt, Gárdonyi Albert főlevéltárnokot és Csánki Dezsőt, az Országos Levéltár főigazgatóját kérték fel a főváros címerének és zászlajának felülvizsgálatára.

A neves szakemberekből álló testület nem javasolta a zászló módosítását, ennek ellenére a Parlament – és nem a főváros – 1930-ban, egy Budapest önállóságát egyébként jelentősen megcsonkító törvénnyel úgy döntött, hogy a kék sávot zöldre cseréli.

A II. világháború után rövid ideig Budapest visszakapta 1873-as zászlaját, igaz, a korona eltűnt a címerről. A kommunista évtizedekben – amikor Budapest ismét elvesztette önállóságát – a fővárosnak nem volt zászlaja, címere is csak 1966-tól. Miközben tehát Budapest vezetése a főváros hatásköreit és önállóságát kívánja erősíteni, megválik a város önállóságát 138 éve jelképező szimbólumtól.