A Nemzeti Múzeum Magyarország első múzeuma. 

A múzeum épületének felállítására az 1832-36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a klasszicista építészet vezető alakját, Pollack Mihályt bízták meg.

1848.Március 15.-én Petőfi Sándor a Múzeum lépcsőjén szavalta el először a Nemzeti Dalt, ezzel lelkesítve a szabadságért és hazánk függetlenségéért felkelőket. A Nemzeti Múzeum neve így a szabadság jelképévé vált. Az épület a belvárosban, az Astoria metróállomás és a Kálvin tér között található, könnyen megközelíthető.

Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette.

Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

A múzeum közismert jellegzetessége a múzeumkert. A pesti polgárság kedvelt pihenő és találkozóhely másfél évszázados múltra tekinthet vissza. A kellemes környezetben pihenhetünk és megismerkedhetünk számos híresség szobrával. A kert terveit Petz Ádám készítette, 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert 1879-ben nyerte el végleges formáját.

A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-ben Kazinczy Ferencé, mindkettő Vay Miklós alkotása. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Jozef Wysocky, valamint Giuseppe Garibaldi szobra.

A legjelentősebb emlékművet, Arany János ülőszobrát Stróbl Alajos alkotta, mely 1883 óta díszíti a múzeumkertet. Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanumról származik. 1890. március 15-én Petőfi-emléktáblát avattak a lépcső jobb oldali mellvédjén. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel, Istók János alkotása. A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak.

Kevesen tudják, hogy Széchenyi Ferenc általi alapítása óta a Nemzeti Múzeum mind a mai napig részben egyes honfitársaink adakozásából tartja fenn magát. A Széchenyi család e táblán is szerepel.

Nagyszabású tárlat nyílik Széchenyi világa címmel 2010. októberben a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben, mely a 150 évvel ezelőtt elhunyt gróf Széchenyi István életművének állít emléket, s választ keres a személyével kapcsolatos kérdésekre is.

Széchenyi világai

A kiállítást koncertek, különleges vezetések, vetélkedők, speciális múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik majd, de akár már a kiállítás épülése közben is betekinthetnek az érdeklődők a tárlat kulisszái mögé szeptember 18-án és 19-én a Kulturális Örökség Napjai keretében.

"A kiállítás akkor jó szakmailag, ha a Széchenyi-életmű korabeli tényeit úgy csoportosítja, hogy abból a mi világunk is értsen." - fogalmazta meg Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Az összeállítás ezért nem a teljes életút kronológiai rendben való bemutatására törekszik, hanem három csomópont köré szervezi a tárgyakat és a mondanivalót.

Híd, város, ország

Széchenyi István, az álmok megvalósítója, a nagy összefüggéseket átlátó zseni, a sokoldalú gondolkozó.

Az önkényuralom ellenfele

A betegség jelentőségének érzékeltetése az egész Széchenyi-sorsban és -életműben.

Széchenyi kultuszai: hős vagy áldozat?

Minden kor a maga problémáira keres választ és ehhez használja fel a nagy embert, sokszor teljesen gátlástalanul és kíméletlenül. Kérdés, hogy a történelmi szereplő mikor hőse, és mikor áldozata saját kultuszának.

A tárlat előkészítésének munkálatairól, a bemutatásra kerülő tárgyi anyagról és különlegességekről a következő hetekben részletesen olvashat majd. Amennyiben a kapcsolódó programokról is szeretne információkat szerezni, kérjük, iratkozzon fel a múzeum hírlevelére.

További információ: szechenyi@hnm.hu