A területre korábban érvényes kerületi szabályozás részletes új szabályozási terv készítését írta elő. Az ingatlanokon álló meglévő épületek 2006. év vége óta műemléki védelem alatt állnak.

Párhuzamos meghívásos verseny

A tulajdonos Európa Ingatlanbefektetési Alap a fentiek ismeretében úgy döntött, hogy párhuzamos meghívásos verseny keretében fogja kiválasztani azt a tervjavaslatot, ami a KSZT módosítás alapját képezheti, különös tekintettel a meglévő / megmaradó épületrészekre és az örökségvédelem szempontjaira, valamint ezen eljárás keretében kívánta kiválasztani a Projekt megvalósítására alkalmas koncepciót és a további tervezési munkát irányító építészirodát és tervezőket. Az eljárás két fordulóban 2007. novemberétől 2008. áprilisáig két fordulóban zajlott:

I. forduló

Mányi István Építész Stúdió / Mányi István
Budapesti Építőművészeti Műhely / Dévényi Tamás
Finta és Társai Építész Stúdió / Guczogi György
MCXVI Építészműterem / Borsay Attila
Tima Stúdió-KÖZTI / Tima Zoltán
Mata-Dór Architektúra / Müller Ferenc
T2.a Építész Iroda /Turányi Gábor és Turányi Bence

II. forduló

Budapesti Építőművészeti Műhely / Dévényi Tamás
MCXVI Építészműterem / Borsay Attila
Tima Stúdió-KÖZTI / Tima Zoltán
T2.a Építész Iroda /Turányi Gábor és Turányi Bence

A tervjavaslatok elbírálásában a tulajdonos képviselői mellett a szakmai szervezetek (MÉK, OLÉH, II. kerületi Önkormányzat) képviselői is részt vettek. A meghívásos verseny eredményes volt, a II. fordulóban I. helyezést kapott a T2.a Építész Iroda Kft. által készített tervjavaslat. A T2.a Építész Iroda Kft. 2008. júniusában teljes körű szerződést kötött az építtető Európa Ingatlanbefektetési Alappal az engedélyezési és megvalósítási szakaszok tervezési munkáira.

Központi Tervtanács

1. A 2008. július 24-én megtartott ülésén az épület Elvi Építési Engedélyezési Tervdokumentációja került bemutatásra. Az elvi engedély célja a telek beépítésével kapcsolatos, a településképi és építészeti valamint a műemléki követelmények tisztázása volt. A Központi Tervtanács a tervet dicsérettel engedélyezésre javasolta.

2. A 2009. január 29-i ülésén az elvi építési fázis építészetileg és műszakilag egyaránt továbbfejlesztett, építési engedélyezési tervi kerültek bemutatásra.

Koncepció

Publikus terek

A földszintet átjárható, élettel teli, valódi publikus térként alakítjuk ki, ahol kereskedelmi és vendéglátó és egyéb szolgáltató funkciók kapnak helyet. Az üzletek, éttermek, kávézók a két belső udvarról és az utcák felől is elérhetők.

A több emelet magas, elliptikus udvarok izgalmas térélményt nyújtanak mind a városi polgároknak, mind az irodai dolgozóknak. Ezek az időjárás viszontagságaitól védett udvarok közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, valamint a környező városi terekhez, utcákhoz, átjárhatóvá teszik a teljes épülettömböt, azonban funkcionális szerepükön kívül az épület energiaháztartásának javításában is jelentős szerepük van.

Minimális, összesen 3 db. függőleges közlekedési maggal, az udvarokba néző látványliftekkel nagy számú és flexibilisen osztható és bútorozható, ideális méretű, 300m2-től indulóan rugalmasan több lépcsőben variálható bérleti egység hozható létre. Az épület kialakítása a mai trendeknek megfelelően legjobban a vegyes rendszerű iroda-berendezési elveket kihasználva érvényesül.

Tömegalakítás

Olyan térplasztikát hoztunk létre, amely egyszerre racionális és emocionális, éppúgy érvényesül benne a vízszintes és függőleges méretek optimalizása mint a dinamikus plasztikai formálás igénye.

Régi és új viszonya

A Bem téri meglévő épület, az eredetileg K.u.K laktanyakánt szolgált ház elsősorban nem műemléki vagy építészettörténeti jelentősége miatt érdekes. Az 1956-os forradalom számos fekete-fehér fényképén feltűnik mint háttér, és a rendszerváltás környékén is jelentős politikai események kötődtek az épülethez. Közös történelmi emlékezetünk része, úgy gondoljuk, hogy kár lenne végleg eltüntetni.

A meglévő műemléki védettséget élvező épületrészekkel kapcsolatban mindvégig irányadónak tekintettük a KÖH vonatkozó állásfoglalását, ami egyértelműen megtartandónak ítélte a Bem tér felőli épületrészt és a hátsó magtárépület Fekete sas és Bem József utcai homlokzatait. Ez az állásfoglalás képezte a 2008. decemberében hatályba lépett új KSZT vonatkozó rendelkezéseit is, ahol mind a szöveges részek, mind a szabályozási tervlap egyértelműen rendelkeznek a megtartandó részekről.

Ugyanakkor a kezdetektől fogva egyértelmű célunk volt olyan épületet alkotni, ami a mai kor elvárásainak megfelelő szerkezetekkel működik és új, önálló egységet hoz létre: a régit magába foglalja, ha úgy tetszik beépíti az új struktúrákba. Kifejezett célunk a teljes integráció, kerüljük a díszletszerű kiemelést vagy foglalatba helyezést

Funkcionális kialakítás

Az épület 4 alépítményi szinten alápincézett. A -2.-tól -4. szintekig kialakított mélygarázs kizárólag az irodai használók számára elérhető. A -1. szinten részben az irodai vendégek,  részben a földszinti kereskedelmi funkciók és közhasználatú részeket elérni kívánó külső használók számára kialakított gépkocsi tároló kapott helyet.

A felmenő szerkezetek két, nagyméretű a két elliptikus udvar (átrium) köré szerveződnek. Az első udvar a Fekete sas utca, a második udvar a Bem József utca felé nyílik. Az udvarok és a kapcsolódó paszázsok a KSZT valamint az Építtető és a kerületi Önkormányzat között megkötött területrendezési szerződésnek megfelelően közhasználat céljára átadott területek, egymással és a környező utcákkal is közvetlen fizikai és vizuális összeköttetésben vannak.Az épület a földszinten szabadon (időben korlátozottan) átjárható. A közhasználat céljára átadott területek biztosításával KSZT rendelkezéseinek megfelelően lehetőség van a +0,5-ös szintterületi mutató érvényesítésére.

A földszinten kereskedelmi helyiségek és egy étterem kap helyet. Az üzlethelyiségek mind az utcák felől, mind az udvarok irányából megközelíthetők és nagyméretű portálokkal rendelkeznek. Az üzlethelyiségek alapvető rendeltetési célja a későbbi bérlői igényekhez igazodik, várhatóan kereskedelem és vendéglátás.

Az épület alapkiépítésekor a szerkezeti, épületgépészeti és közmű rendszerei valamint a parkolási mérleg ennek figyelembe vételével került kialakításra és méretezésre, azzal, hogy a bérlők a funkcionális kialakítást külön építési engedélyezési eljárás keretében engedélyeztetik.

Az első emelettől a hetedik emeletig az épület funkciója irodaház. A bérleményi egységek a tömegképzésnek megfelelően egyrészt a külső, utcai felületek, másrészt a belső udvarok (átriumok) köré szerveződnek, így minden egység rendelkezik min. két irányú homlokzati felülettel.

Általános emeleteken a közös lift-előtérből max. 4 bérleti egység bejárata érhető el. Összesen 3 fő függőleges közlekedési mag biztosítja a bérleti egységek megközelítését melyek  egyenként 4 db. felvonót tartalmaznak: jellemzően 3 db. panoráma liftet az udvarok felé és 1 db. teherszállításra is alkalmas biztonsági felvonót. A középső közekedő magban lehetőség van a -1. szinti garázsból liften közvetlenül is elérni a földszinti publikus zónákat.

Az irodaterek cellás és egyterű kialakítású részek rugalmas kombinálásával vegyes berendezési rendszerrel optimálisan  kihasználhatók. A bérleti egységek belső zónáiban kapnak helyet a vizes- és kiszolgáló blokkok, melyek közvetlenül kapcsolódnak a tartószerkezeti szereppel is rendelkező, részben vasbetonból kialakított felszálló aknákhoz.

építtető: Európa Ingatlanbefektetési Alap / Török Tamás, Buda Sándor
bonyolító: Főber Zrt. / Désiné Németh Éva
szakértő:  Solun Kft. / Tóth-Deme Miklós

generáltervező: T2.a Építész Iroda Kft.
vezető tervezők: Turányi Gábor és Turányi Bence
projekt építész: Szabó Péter
építész munkatársak: Pinczés Éva, Regőczi Dénes, Skultéti Levente

Beépítési adatok:
telek területe 7224 m²
terepszint feletti beépítettség 5548 m²
terepszint alatti beépítés 6350 m²
építménymagasság 23,00 m
bruttó szintterület 36105 m²
zöldfelület / tetőkert 1766 m²