1902-1907 között Alpár Ignác tervei szerint épült fel a budapesti érték- és árutőzsde épülete, mely a közelmúltig a Magyar Televízió Székházának adott helyet. Az épület a Szabadság tér - Bank utca - Nádor utca - Zoltán utca által határolt telektömbön áll.

Téglány alaprajzú, három-, illetve négyemeletes, nyeregtetős, közép- és sarokrizalitos, szimmetrikus homlokzatú épület négy kisebb belső udvarral.

Főhomlokzata a Szabadság térre néz.

A XIX. Század első felének kiemelkedő műszaki teljesítménye volt a Buda és Pest közötti, első állandó híd, a Lánchíd megépítése. A szerkezetet az angol William Tierney Clark tervezte, az építésvezető a helyszínen – névrokona – Adam Clark volt. A híd nyílásbeosztása 88,70 + 202,62 + 88,70 méter, összhossza pedig 380 méter volt az eredeti tervek szerint.

A híd építéséhez nem csak a pénzt kellett előteremteni, és a terveket elkészíteni, valamint az építést megszervezni, hanem számos harcot kellett vívni a nemességgel is.

Háromhomlokzatos, kétemeletes, neoreneszánsz középület. F. A. Stüler, 1862-1864 alkotása.

Az északi oldalával az Akademia bérházahoz csatlakozó kétemeletes épület, nyugati oldalon 4-5-4 keleti oldalon 13 ablaktengelyes tömbjéből, a deli, Roosevelt téri 13 tengelyes főhomlokzatból, középen, szimmetrikusan 5 tengelyes, háromemeletes monumentális rizalit ugrik ki.

A kétemeletes épülettömb, kőburkolatos homlokzatát, a magas lábazatra állított földszint fölött két részes övpárkány, az első emelet fölött - sarokpilaszterek-kel megszakított architravu és képszékű - három részes övpárkány tagolja és három részes, konzolsoros, kazettabetétes függőleges mező főparkány zárja le.

1827 ápr. 24. pendítette meg Széchenyi István gróf azt az eszmét, hogy a közművelődés, közhasznu eszmecsere és kellemes társalgás előmozdítása céljából egyesület alkottassék.

Az eszme köztetszéssel találkozott s pár nap alatt 108-an jelentkeztek a tervbe vett egyesület tagjaiul. Ugyanazon év jun. 10. tartotta a Nemzeti kaszinó alakuló ülését a Dorottya-utcai (most 5. sz.) Fogel-féle házban, melynek egész első emeletét kibérelte. Az alakuló ülésen Széchenyi gróf ajánlatára Brudern József báró elnökölt s a jegyzőkönyvet Döbrentey Gábor vezette.

Romantikus, háromhomlokzatos középület. Feszl Frigyes készítette, 1859-1864 között.

Vigadó térre néző, nyugati főhomlokzata kéttengelyes négyemeletes, Deák Ferenc utcai déli oldalhomlokzata nyolctengelyes, Vigadó utcai északi oldalhomlokzata szintén nyolc tengelyes, négyemeletes megoldású.

A nyugati főhomlokzat földszintjén hét hatalmas árkádív sorakozik - mögötte nyitott, boltozatos utcai előcsarnok-folyosó, egyik belső pillérfalon ruskicai márvány Bartók-emléktábla - a homlokzat két szélét függőleges, oromzatos, óriás-rizalit szegélyezi.

Czigler Győző, 1896.

A Kossuth Lajos utca és a Semmelweis utca sarkán található at Astoriánál.

Háromemeletes, belsőudvaros eklektikus középület a Semmelweis és a Kossuth Lajos utcák sarkán.

Az első emeleten mellvédpárkánysávval, a harmadikon övpárkánnyal tagolt, díszes barokkos szemöldökű ablakokkal ellátott homlokzatokat, kőbábos korláttal hangsúlyozott főpárkány zárja le. A Kossuth Lajos utcai oldal rizalitját kupola emeli ki.

Széchenyi István, gróf

Széchenyi István, gróf (Bécs, 1791. szeptember 21. -Döbling, 1860. április 8. ): a 19. sz. elsõ felében megindult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezõje és legjelentõsebb személyisége, az MTA alapítója. Apja Széchényi Ferenc gr., a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetich Julianna volt, felesége Seilern Crestentia grófnõ, gyermekei Sz. Béla és Sz. Ödön. Hamar felébredt érdeklõdése Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt.